 |
||||
 |
||||
 |
 |
 |
||
Üdvözöljük panziónk honlapján! Panziónk az E578 úttól pár száz méterre Csíkkarcfalván, a székelyföldi Hargita megyében található, Csíkszeredától 23 km-re északra. Falunk hosszú idõn át Felcsík központjának számított, egy idõben járásszékhely is volt. Csíkjenõfalvával, Csíkdánfalvával (Oltfalvával) és Csíkmadarassal az egykori Csíknagyboldogasszony egyházközséget képezte, melybõl a két utóbbi falu azóta önállósodott. Közigazgatásilag Csíkkarcfalva, Csíkjenõfalva és Csíkszenttamás képez egy községet, melynek lakossága 1992-ben 5.785 fõ volt. A községközpont, Csíkkarcfalva 1.291 lakost számlál. A karcfalvi római katolikus erõdtemplom elsõrendû látnivaló: érdemes freljegyezni a látnivalók listájához. |
|
| Aki fel szeretne keresni bennünket az Dánfalva északi részén, a vasúti sorompónál kell balra kanyarodjon (Csíkszereda felõl). Csíkkarcfalvának vasúti megállója is van, így ha valaki vonattal szeretne felkeresni, könnyen el tud érni így is. A falu határába olvadt a 17. században tatároktól elpusztított Ábránfalva és Tótfalva területe. A falunk Felcsík viszonylag teres helyén fekszik a Magyaros-tetõ (782 m) aljában. Tagja volt a felcsíki "Hatfalu havasának" nevezett havasi birtokközösségnek. A Várbükke nevû helyen régi vár nyomait véli a hagyomány. Vasköveirõl is tudnak a lakosok. Kissánca fûrésztelepet mint egyéb lakott helyet 1898-ban felvették a Helységnévtárba. Római katolikus vártemplom Felcsík legjelentõsebb és legszebb erõdtemploma, Csíkkarcfalva és Csíkjenõfalva közös temploma. Az erõdtemplom egy szikladombon látható (735 m). Nagyboldogasszony tiszteletére épült a 15. században, gótikus stílusban. Nyolc méter magas várfal övezi, melynek belsõ oldalán sértetlenül áll a fából épült gyilokjáró. Korábban a templom helyén egy román stílusú templom lehetett. A kaputorony (harangtorony) és a várfalak építése a 15-16. század fordulójára tehetõ. 1796-ban új hajót építenek és csak a szentély marad meg eredeti gótikus stílusában. A torony zömök, eredetileg két emeletes volt. Mindvégig a várfal szerves része. Mai külseje barokk és 1720-ból való, ekkor magasították. Tulajdonképpen az eredeti gótikus tornyot veszi körül. A várfal szerves részeként az õrtorony szerepét töltötte be. Az erõdtemplom udvarára a lõréses pajzsfallal ellátott kaputorony alatt jutunk be. A várfalak védõfolyosójának kialakítása egyedülálló a Székelyföldön. A várfal lõrései kevés kivétellel összetettek, két-három fülkével ellátott, tág kilövési szögekkel. Orbán Balázs a vár nyugati oldalán egy második védelmi gyûrû maradványait is látta. A kehely alakú, mûvészi kidolgozású késõ gótikus keresztelõkút a 15. század második felében készült. Az 1958. évi javítás során napfényre került a régi, leszelt ívû, kõbélletes gótikus sekrestyeajtó kõkerete, amely most az összképet emeli. A hajdani átépítésrõl Némethy József kanonok 1802-ben számol be Aranka Györgynek, felsorakoztatva a talált tárgyakat is. A gótikus szentély 1444 körül épülhetett, ez a templom legrégibb része. Az egyik gyámkõ egy szakállas, bajusztalan, befont hajú férfifejet ábrázol, kerek kalappal (francia stílusú faragásnak tûnik). A templom körül több régi sírkõ látható. A templomhoz vezetõ déli oldalon szép barokk Mária szobor áll. A templom északi oldalát a millenniumkor ültetett fenyves övezi. A templomvár egyike a legjobban karbantartott székelyföldi mûemlékeknek. Az egyházközség értékei: két aranyozott ezüstkehely (1540-bõl és 1750-bõl), egy gótikus szentségmutató. A hagyomány szerint az egyik kehely Báthori Endre bíborosé lehetett, akit a közeli szentdomokosi erdõben gyilkoltak meg; ez azóta Gyulafehérvárra került. |
|
| WebDesign: © 2008 Ercomp Romania |